Régmúlt idők karácsonya Dötkön

Martincsevicsné Kulcsár Marianna ismét egy szuper történettel készült nekünk. Lássuk is -olvassuk- a ‘Dötki múltidező’ következő epizódját

Régmúlt karácsonyokat idéztünk fel beszélgető partnereimmel. Arra kértem őket, idézzék fel gyermekkori emlékeiket azzal kapcsolatban , hogy mi került az ünnepi asztalra, a karácsony fára és a fa alá.

Akkor szép sorjában: A szent este egyik étke volt a hal sütve, illetve a halászlé. A karácsonyt megelőző családi ünnep volt a disznóvágás amit azért időzítettek ekkorra, hogy friss hús is kerülhessen az asztalra. Szokás volt még az ides, azaz édes káposzta elkészítése, amely az elnevezését az édes Jézusról kapta. A friss disznó húsból kocsonya is készült. Mákos, diós, kakaós kalács , majd később a zserbó volt a desszert. Legidősebb mesélőm az 1940-es években volt kisgyerek, aki arra emlékezett vissza, hogy alma, fényes papírba csomagolt dió és saját készítésű selyempapír ruhába öltöztetett szaloncukor került a fára. Az 1950. körüli időben láttak először igazi szaloncukrot, amit a Budapesten élő nagynéni hozott ajándékba. A fa alá is került alma és néhány apróság, amit a szülők, nagyszülők szorgos keze készített.