Csorba Norbert és Farkas Szabolcs a Facekontrollban
Egy térségben mindig is voltak erős helyi kötődéssel bíró lokálpatrióták, és voltak a betelepültek a “gyüttmentek”. Mindig is voltak köztük viták és voltak nagy együttműködések. Viszont tény, hogy mindnyájan hozzájárulnak egy térség értékeihez, identitásához és egy közös bennük : a tenni akarás.
Ezért indítottuk ‘Facekontroll’ rovatunkat ahol 1 #lokált és 1 #gyüttmentet szólaltatunk meg riportunkban.
Facekontrollban beszélgető partnereinknek 5 azonos kérdést teszünk fel ahol arra keressük a választ, hogy mit szeret a környékben, mik a tervei a jövőre nézve, vagy éppen érte-e már kellemtlenség, voltak-e negatív tapasztalatai.
Az első interjú vendégei Csorba Norbert aki 1 éve, pont Mikulás napján költözött Zalakoppányba ahol megalapította párjával – Beával- a Békés Harcos Udvar és Mozgásműhely -et. Itt várják a jógázni, feltöltődni vágyó megfáradt vándorokat. Az ő interjú-párja Farkas Szabolcs, akit nem kell bemutatni a helyieknek. Fiatal kora ellenére nemcsak Zalaszentgrót, hanem a térség meghatározó civil szereplője. A 2016-ban alakult Zalaszentgróti Ifjúsági Önkormányzat polgármestere. A ZIÖK feladata az ifjúság érdekeinek védelme, programszervezés, fiatalok összehozása a városban. Hivatalos felületükön tájékozódhatunk programjaikról: Zalaszentgróti Ifjúsági Önkormányzat hivatalos oldala .
Farkas Szabolcs és Csorba Nobert a Facekontrollban
#lokál vs. #gyüttment
Első kérdés egy #gyüttmentnek, hogy ‘Mióta lakik a környéken?‘ , a #lokálnak pedig ‘Melyik településen lakik?‘
Csorba Norbert
2019. december 6.-án Mikuláskor költöztünk le Pestről. 
Farkas Szabolcs
Zalaszentgrót.
Vajon szeret-e itt élni egy #lokál ?
Nagyrészt igen, számtalan előnye van a városnak és a környéknek, de vannak olyan tényezők is, amik miatt más település/város vonzóbb lehet.
Norbertet, a #gyüttmentet arról faggattuk, hogy miért döntött így, hogy ide költözik?
Már évekkel ezelőtt a természetközeli élet volt a vágyam, valahol vidéken, de még jópár nagyvárosban laktam, mire sikerült ezt megvalósítani, Budapesten találkoztunk párommal, akinek szintén hasonló az életútja és szintén ilyen tervei voltak… Nem is sokat variáltunk, egyből bele is vágtunk, már tolt ki magából minket Pest magából, először csak a környéken nézelődtünk, aztán Velencei-tó környéke, aztán Somogy megye, fél év után, amikor már szinte belenyugodtunk hogy „majd jövőre”, akkor láttuk meg ezt a Zala megyei házat, elvárások nélkül jöttünk le megnézni és ami fel volt írva a táblánkra (amire a célokat írjuk) szinte minden úgy volt, éreztük, hogy megérkeztünk, a környék magával ragadott. (egyébként Zala megyében nem is jártunk még soha előtte )
Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy több szakmai előadáson is voltunk közben, amiben a mezőgazdaságról és a vízhelyzetről volt szó, az Alföld már most is sivatagosodik (néhány kertben bokáig lépkedtünk a homokban, mikor arra nézelkődtünk) illetve a víz sok helyen probléma lesz, a szakember kiemelte Zala megyét, ami ilyen szempontból is az egyik legelőnyösebb választás, jó a föld minősége és szinte egymásba érnek a források.
Mivel foglalkozik? Hogy telnek a hétköznapjai ?
Csorba Norbert
Jógával, edzéssel illetve internetes marketinggel foglalkozom, őstermelő is vagyok, már az első évben is elég eredményesnek volt ez mondható. (ahhoz képest, hogy sok tapasztalatunk nem volt) Tervünk, hogy az egészet összekötjük, vállalkozást alapítottunk és vendégszállásként is fogunk üzemelni, (amint ennek az időszaknak vége) ahova a vendégek jöhetnek kikapcsolódni, jógázni, szívni egyet a vidéki levegőből, forrás vizet inni és harapni egyet a kertből szedett zöldségből, gyümölcsből és a tyúk alól kiszedheti a tojást a reggelihez Minden nap egy kaland, még ha a budapesti élet után itt csend és nyugalom van, sok rengeteg új dolgot kell megtanulni és tapasztalni, előtte nem kellett fűnyírót szerelnem és a kutyát elvinni az erdőbe sétálni, meg megetetni a csirkéket, fát vágni, a kerti munkáról nem is beszélve, úgy látom ez egy véget nem érő tapasztalás. A lezárások előtt minden nap órát tartottam, vagy hozzánk jöttek vagy én jártam el csoportokhoz, de volt tanítványom Hollandiában is, vele online ment az oktatás. Most áttértünk mi is a virtuális térre, alkalmazkodunk a jelen helyzethez, a jóga is ezt tanítja, azzal kezdjünk valamit és azért legyünk hálásak, amink van, törekszünk rugalmasak és erősek lenni, mint egy nádszál mindenben. A kertben sem úgy van, hogy majd én eldöntöm mikor mit csinálok, a természet adja az irányt, nem rég hallottam egy ide illő mondást: „Télen harapófogóval sem tudod a fűszálat kihúzni a földből, nyáron pedig kalapáccsal sem ütöd vissza”.
Farkas Szabolcs
Egyetemistaként jelenleg itthonról „élvezem” a távoktatás adta lehetőségeket. Itthon eléggé monotonok a hétköznapjaim: online órák, tanulás, gyakorlás, délután/estefelé sportolás. Egyébként, ha nincs a távoktatás, 1-2 hetente hétvégén járok haza.
Jóga, csend és finom háztáji falatok, ez vár a vendégre a Norbiéknál
Mit szeret a környékben?
Csorba Norbert
Az egészet úgy ahogy van, a zalai dombságot, a csendet, nyugalmat. Viszont azt is szeretem, hogy sok a látnivaló, itt a Béke Sztupa, a Balaton part, Hévíz, Keszthely vagy akár Zalaegerszeg 20-30 percre. Az emberek is másabbak, nyugodtabbak, közvetlenebbek, jobban ismerik egymást.
Farkas Szabolcs
Alapból szerintem Zalaszentgrót és környéke gyönyörű és festői helyen fekszik földrajzilag, így mindenképp szeretem élvezni ezt a látványt egy séta vagy futás közben. Számtalan területen nagyon sokszínű a paletta a környéken: kézművesség, képzőművészet, helyi termelők és termékeik, sportolási és kikapcsolódási lehetőségek, oktatás sokszínűsége stb…
Azonban amit én legfőképp szeretek a környékben, hogy nagyon erős a lokálpatriotizmus és az összetartás: számtalan egyesület és (civil) szervezet működik a térségben, ami véleményem szerint nagyon ritka és nagyban hozzájárul a környék hírnevéhez és fejlődéséhez. Valamint a fiatalok aktivitása is kimagasló a környéken.
Mit nem szeret, érte esetleg kellemetlenség valami miatt ?
Csorba Norbert
Szeretem az egyenes beszédet, azért volt ilyen. Volt, aki konkurenciát látott bennünk, nem tetszett neki(k) a nyitottságunk, nem mindig lett ez kimondva, de éreztük, de azért volt olyan is, aki kimutatta…. (persze csak neten kommentben)
Mi nem adtunk arra okot, hogy versengjünk (a jóga főleg nem erről szól) és nem is szeretnénk, sőt, igazából már így is sok féle emberrel együt tudtunk működni, olyanokkal is, akik külön-külön nem annyira bírják és nem támogatják egymást…… kicsit fura ez számomra, de mi továbbra is nyitottak vagyunk mindenki felé.
Szerintem annyira hiányzik a példás együttműködés a mai világból, mint egy falat kenyér. Nem feltétlen gond az, ha valakivel nem értünk egyet, azt a részt próbálom látni, amiben igen és abban építkezzünk. Milyen lenne, ha mindenki ugyanúgy látna mindent? Nem lenne színes a világ. Ugye itt „gyüttment”-nek hívják a betelepülőket, akik nem tősgyökeres Zalaiak. Párszor éreztük azt, hogy „mit akartok ti itt gyüttmentek?” De ez tényleg csak egyszer-kétszer fordult elő, egyébként annyira támogató mindenki, a város vezetésétől kezdve a falunkban az emberekig, hogy hihetetlen. Ezt ezúton is köszönjük. Azt meg kell még jegyeznem, hogy amit egy év alatt láttam az viszont az, hogy a „gyüttmentek” aktívabbak, motiváltabbak.
Többször feltették helyiek a kérdést, hogy „hát hogy választottuk mi ki ezt az Isten háta mögötti környéket, mit láttunk mi itt?”. Ezért gondolom, hogy aki itt nőtt fel, talán annyira nem is látja, mert neki természetes, hogy mekkora kincs ez a vidék.
Farkas Szabolcs
Zalaszentgrótra és környékére szerintem eléggé jellemző, hogy mindenki ismer mindenkit, mindenki tudni akar mindenkiről mindent. Ez nagyon jó dolog, gyakran viszont negatív irányba megy át, amit úgy nevezünk, hogy pletyka. Valamint sokszor nem nézik jó szemmel az emberek a tenni akarást, amit személy szerint én az Ifjúsági Önkormányzaton keresztül tapasztalok: kevésbé nyitottak az emberek az új dolgok és lehetőségek felé.
Itt képzeli el a jövőjét? Mik a tervei?
Csorba Norbert
Amint azt már mondtam megnyitjuk kapunkat és vendégszállásként is fogunk működni, szeretnénk mégtöbbet adni a jógával, hangfürdőkkel, életmódunkkal, annak, aki érzi felénk a hívást. Sok a terv, most is tele van a táblánk a célokkal, mi beletesszük maximálisan a mi részünk, a többit meg a teremtésre bízzuk Csak külföldön költöztem minimum tízszer, elég volt a csavargásból, a válasz egyértelmű: Igen.
Farkas Szabolcs
Ezekre a kérdésekre egy 20 éves egyetemistának szerintem nehéz válaszolni. Személy szerint nem vetem el annak lehetőségét, hogy visszatérjek Zalaszentgrótra az egyetem elvégzése után, viszont szeretnék kitekinteni és „világot látni”. Egy nagyobb város -az esetek döntő többségében- több lehetőséget rejt. Az én korosztályomat pedig a lehetőségek és a karrier motiválja. Így ez képezhet egyfajta húzóerőt, amiért sokan nem egy vidéki kisvárosban képzelik el a jövőjüket. Ami szerintem azonban engem legjobban befolyásol az a tanulás és tapasztalatszerzés. Rengeteget tanulhat az ember, ha megismer más kultúrákat, különböző etnikumú és társadalmi rétegből származó embereket, más városok/közösségek társadalmát és működését (igen, szerintem városoknak is van egyfajta saját társadalma). Én ezt is szeretném megtapasztalni, így ezekre a kérdésekre most kielégítő és biztos választ nem tudok mondani.
Szabolcs 2016 óta a ZIÖK polgármestere
Norbertet arról kérdeztük, hogy mit üzenne egy-tősgyökeres -helyinek?
Köszönjük, hogy befogadtak, (bár sokuk csodabogárnak néz :)) reméljük hasznosan hozzá tudunk tenni az itteni élethez, mi kezet nyújtunk mindenki felé. Jómagam örülnék, ha felfrissülne a térség, mert sok az üres ház és kevés a fiatal, szerintem fontos lenne, hogy jól együtt tudjunk működni és élni, egy összetartó közösségként működni, ha valamit üzen a jelenlegi nehéz helyzet, akkor szerintem ezt, a vidék fog túlélni és rajtunk múlik hogyan.
Régen az emberek kalákáztak, úgy megépítették egymás házát oda-vissza, még ért valamit az adott szó és a kézfogás, nem az apróbetűs részt kellett kielemezni, hogy mi az átverés benne. Térjünk vissza ezekhez a dolgokhoz, hogy az életünk egyszerűbb legyen. Mindenkinek vannak jó képességei, amit be tud tenni a kalapba, támogassuk, segítsük egymást.
Én tudom hogy a városiaknak már túl falusi vagyok, a falusiaknak pedig túl városi, mert nem tagadom a technikai fejlődést, úgy vélem a jelenlegi korban kell, hogy éljünk, nem a múltban, semmi sem véletlen, az internetet is – amíg van – lehet építő jellegű dologra használni. A jógásoknak is túl fitnesses voltam Budapesten a fitness-eseknek pedig túl jógás. Már ez nem zavar, úgy gondolom a magyar nem véletlenül mondja, hogy „arany középút”, nem szeretnék se a „kék” sem a „piros” csapatba tartozni, semmilyen keretrendszerbe, csak az lenni, aki vagyok, egy Ember és a jövőben nem „vagy-vagy”-ban, hanem „is-is”-ben gondolkodni. Ez a megosztottság, ami szétszedi a világot, a politikában és mindenhol, ahogy látjuk most is vannak vírustagadók és nem tagadók, de ebbe bele se megyek, együtt kellene működnünk. Maga a jóga ászana (póz) definíciója is ezt mondja: „az ászana egyszerre szilárd, erős és rugalmas, könnyed, így a gyakorlót nem zavarja a duális világ természete.” Erről órákat tudnék beszélni még úgyhogy be is fejezem.
Ezt egyébként már nem csak a tősgyökeres helyieknek üzenném, hanem mindenkinek
„Télen harapófogóval sem tudod a fűszálat kihúzni a földből, nyáron pedig kalapáccsal sem ütöd vissza”
Szabolcsot pedig arról , hogy mit üzen „gyüttmentnek “?
Zalaszentgrót és térsége egy kiváló hely, gyönyörű tájjal és a vidéki élet minden szépségével. A „gyüttmentek”-ből hamar lesznek „szentgrótiak”, a beilleszkedés szerintem egy könnyű folyamat, az új emberekre nyitottak a környékbeliek, de csak egy bizonyos szinten. Viszont így nehezebb megtalálni és „megfogni” a lehetőségeket úgy, hogy valakit kevésbé ismernek az emberek, ez egyfajta hátrányt jelenthet számukra. De összeségében úgy gondolom, megéri Zalaszentgrót térségébe költözni: csendes, nyugodt, már-már családias közeg, remek programok és környék.
“…nem vetem el annak lehetőségét, hogy visszatérjek Zalaszentgrótra az egyetem elvégzése után..”
Mindkettő fiatalembernek feltettük a kérdést: mi a kedvenc programja, helye a térségben amit másnak is megmutatna?
Csorba Norbert
Hmm… kifejezetten kedvenc nincsen, hangulattól függő és attól ki jár épp nálunk. Valakit a közelben lévő íjászpályára vinnék el, valakinek a Hévizi fürdőt mutatnám meg vagy a Balaton partot, Szentgróton nagyszerű éttermek vannak (Fiáker, Csicseri) ahova el szoktuk vinni a látogatóinkat, de a Béke Sztupa is elől van a listán.
Farkas Szabolcs
Nekem személy szerint a kedvenc programjaim a város napok nyár végén, de csak hogy egy kicsit „haza” is beszéljek, bármelyik ifjúsági önkormányzatos rendezvényt bemutatnám szívesen. Helyként a nevezetességeken kívül én a Fecskeház Központ és Ifjúsági Centrumot emelném ki. Szerintem példaértékű mind a hely (hiszen fiatalos, bárkit szívesen látnak), mind az ott működő Zalai Hazatérők Egyesülete rendezvények és szerepvállalás területén.